A belga ünnepnapok

Ehhez a témához bevezetőül talán annyit írnék, hogy a vallon vidéken élők legtöbbször azt sem tudják, hogy mit ünnepelnek, a lényeg az, hogy ne kelljen dolgozni menni és lehessen sört inni.

Szeretettel ajánlom figyelmükbe ezt a blogbejegyzésemet, ami segítheti a tisztánlátásukat! :)

Ez nem vicc. Úgy derült fény eme hiányosságára a belga népnek, hogy eleinte, ha szóltak a cégnél, hogy nem kell jönni dolgozni, akkor megkérdeztük, hogy miért. A válasz a dátum volt. Például: mert november 11-e lesz. Oké, de mi van november 11-én? Na, azt nem tudják.  Ezért aztán kénytelenek voltunk az Internet segítségével tájékozódni, kinyomozni, hogy mit kellene a belgáknak megünnepelniük bizonyos munkaszüneti napokon.

Természetesen január 1. napja az első polgári ünnep Belgiumban. Egy új év kezdetét köszöntik itt is,  mint minden más országban.

Ezt követi a húsvét (Pâques).  Hát ez az ünnep elszomorító ebben a tradíciók nélküli országban. A vallásos emberek keresztény ünnep lévén elmennek vasárnap a templomba, azonban ők sajnos kevesen vannak. Én voltam már néhány húsvéti misén itt. Ezek szépek, de nem annyira eseménydúsak, mint a magyar szentmisék. Vannak szertartások is, például igazi keresztút nagypénteken. Még édesanyámmal voltam egy ilyenen. Tényleg felmentünk egy hegyre énekelve, meg-megállva és egymásnak átadogatva a kereszthordozás lehetőségét. Sok az eltérés az otthoni szertartásoktól, például itt virágvasárnap nem barkát, hanem tényleg olajágat szentelnek.

Szóval a vallásos emberek ünnepelnek, de a nem hívőknek fogalmuk sincs, hogy mit kellene csinálniuk a dupla ünnepnapon. Valami tavaszváró pihenőnapnak tekintik. A közösségi programok között szerepel a "tojásvadászat" a gyerekek örömére, amikor billencsekkel hozzák a csokitojásokat a parkokba, hogy az apróságok összeszedhessenek belőle egy marékkal. Húsvét hétfőt nem is értik. Talán azért lehet a hosszabb ünnep, hogy ők tudjanak utazni, mert az kötelező, ha nincs munkanap :).

A második polgári ünnep: május 1-je. A munka ünnepe, ezt talán tudják.  Megjelennek a virágos standok az utcákon, amelyek gyöngyvirágot (muguet) kínálnak nagy számban.  Ugyanis a belgák és a franciák gyöngyvirágot adnak a családjuknak és a barátaiknak, mert "szerencsét hoz". A hagyomány eredetében senki nem biztos.  Valaki visszavezeti a XVI. századba, ahol lovagok és uralkodók adták a tavasz jelképét hölgyeiknek.  Mások szerint a XX. század elejéről származik ez a szokás, amikor is a párizsi varrodások ajándékoztak 1-1 szál gyöngyvirágot a munkásaiknak és az ügyfeleiknek.

A következő keresztény ünnep: a húsvét utáni 6. csütörtök, a Mennybemenetel napja (L'ascension). Erről senki nem tud semmit. Nem kell menni dolgozni és kész.  Újabb nap, amikor talán jó az idő és lehet kirándulni vagy grillezni ("barbekjúzni" :))

Áldozócsütörtökön azt kellene megünnepelni, hogy Jézus felment a Mennybe, az Atya jobbjára ült és ott közbenjár értünk. Két falat lard és néhány sör között nem születnek ilyen bölcs gondolatok egyikőjükben sem.

A pünkösdi (Pentecôte) hosszú hétvége keresztény ünnep lévén megint csak rejtély számukra. Ugye, a húsvéttól-pünkösdig tartó időszakot hívjuk húsvéti időnek, így aztán mindhárom ünnep (húsvét - mennybemenetel - pünkösd) kimaradt a belga tudástárból. A pünkösd hétfő például már sajátos megítélés alá esik: lehet ünnepnap is és munkanap is. Kinek hogyan? Érdekesség, hogy ha a munkaadó kiadja pihenőnapnak ezt a hétfőt, akkor is ki kell fizetnie rendes munkanapként, hogy a dolgozó havi bére nehogy csorbuljon. A vállalkozókra természetesen ez nem érvényes. Ezért ünnepelnek Vallóniában ilyen lelkesen az emberek! Mindegy, hogy dolgoznak vagy nem, a fizetés az jár nekik.

Következnek a nyári ünnepek, amelyeket megmondom őszintén, nem tudom hogyan ünnepelnek meg, hiszen Belgium július közepére ki szokott ürülni. Ez annyit jelent, hogy a belgák elindulnak nyaralni, szinte kötelező jelleggel külföldre, a vendégmunkások pedig hazamennek.

Július 21, a belga nemzeti ünnep. A belga államalapítás ünnepe.  Ekkor emlékeznek meg arról, hogy 1831. július 21-én függetlenek lettek Hollandiától és azóta önálló államként működnek politikailag és kulturálisan is.

Hagyományosan ekkor összegyűlnek Brüsszelben a királyi palota körül. Sokan beöltöznek korabeli ruhákba, korabeli fegyverekkel és tisztelegnek a királyi család előtt. A királyi rezidenciára előkelőségek érkeznek, a nép pedig a királyi parkban felállított pavilonokban eszik, iszik miközben szól a zene. Az ünnep fénypontja az esti tűzijáték.

A másik nyári ünnepnap megint csak keresztény esemény: Mária mennybemenetele, augusztus 15-én. Nagyboldogasszony napján, mivel ez a katolikus egyház legnagyobb Mária-ünnepe, hagyományosan zarándokolni szoktak a keresztények különböző Mária-kegyhelyekre, búcsúkat tartanak, de legalább szentmisére mennek, mivel ez egy kötelező keresztény emléknap. De, hogy a belgák mit csinálnak, azt nem tudom. Szerintem pihennek, mint minden munkaszüneti napon.

November 1-je Mindenszentek napja ebben az országban is.  Megemlékeznek a halottaikról, mennek a temetőkbe. A krizantém és a gyertyagyújtás itt is hagyományos szokások.

November 11-e a fegyverszünet napja, polgári ünnep (l'Armistice). Az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezmény aláírásának emléke. Államilag megkoszorúzzák a háborús emlékműveket, szobrokat. Az állampolgárok pedig megint pihennek.

Érdekes módon a karácsony megünneplésére elég nekik egy nap.  Hivatalosan csak december 25-e az ünnep- és munkaszüneti nap. Gyakorlatilag ez nem zavarja őket, hiszen december 6-tól, St. Nicholas-napjától folyamatosan ünnepelnek Újévig. A fenyőt is a Mikulás hozza, feldíszítik és felöltöztetve áll a fa a lakásokban januárig.  Karácsony napján már csak az ajándékok érkeznek. Ünnepi a hangulat egész decemberben és a téli vakációra járó 2-3 hét szabadságukat is kiveszik az emberek. Utaznak, síelnek, buliznak majdnem 1 hónapig. Fizetve van nekik.

Közben azért találnak még maguknak ünnepelni valót, hiszen átvették az amerikai szokásokat is. Buliznak Valentin-napkor, Halloweenkor, tartanak karneváli ceremóniákat februárban. Ezeken a nem hivatalos eseményeken tudják, hogy minek kell örülniük. Milyen érdekes?!

A gyerekeknek is sokkal több a tanítás nélküli szabadidejük. Van 1 hét őszi-, 2 hét téli-, 1 hét karneváli-, 2 hét tavaszi szünetük, viszont a nyári pihenésük csak július 1-jén kezdődik hivatalosan.