Ez a nap Ferié!
A Nap még nem sütött ki, az időjárás jégesővel fenyeget, a hajnali órák még fagyosak, de a naptár szerint már tavasz van és beindult az ünnepsoroló. Mondjuk Belgiumban nem az a 3 hónap a tavasz, mint nálunk otthon, hanem minden tolódik eggyel, tehát április, május, június. Ezt a tanítványaim tanították nekem, ugyanis mikor az évszakokhoz és hónapokhoz értünk a tananyagban, rögtön közölték velem, hogy ezt nem jól tudom. Én az otthon megtanult módon magyaráztam nekik, hogy tavasz: március, április, május; nyár: június, július, augusztus; ősz: szeptember, október, november; tél: december, január, február; de ez nem stimmelt.
Tehát a tavasz itt áprilissal kezdődik és az első ünnep is április 5-én volt: húsvét. Egyházi ünnep lévén nem igazán mozgatja meg őket. Egyetlen hagyományukról tudok, a tojásgyűjtésről, amit megszerveznek a gyerekeknek parkokban, iskolákban, éttermekben. Egyébként evés-ivással ütik el a szabadnapjaikat. A templomokban azért vannak még emberek, de nem tömegével.
Húsvét után május 1-je következett. Péntekre esett, e-mailt kapott róla a férjem, hogy nehogy dolgozni akarjon, mert senki nem értékeli az ötletét. Hosszú hétvége volt, az iskolai tavaszi szünet is ekkor kezdődött. Megenyhült az időjárás is, kirajzottak az emberek a kertekbe és beindultak a grill-partik. Mi vaddisznópörköltet főztünk bográcsban barátokkal, és társasjátékban mértük össze tudásunkat és ügyességünket italozgatva.
Május 3-a, az első vasárnapja ennek a hónapnak, anyák napja. Otthon Magyarországon. Belgiumban egy héttel később tartják. Jöttek a gyerekek és köszöntöttek, én pedig természetesen finom ebéddel vártam őket.
A lányom belga barátja mosolygott, hogy mi magyarok mindent szeretünk megünnepelni. Szüli-, névnap, Mikulás, karácsony, húsvét, anyák napja, gyereknap, a nemzeti ünnepeink stb.. És megajándékozzuk egymást, meglepetésekkel készülünk, tehát a módját is megadjuk az ünneplésnek. Sőt, azt is tudjuk, hogy mit ünneplünk, nem úgy, mint a belgák nagy része. Mondjuk D-m a következő hétvégén is telefonált, hogy boldog belga anyák napját kívánjon, de ezen a dupla köszöntésen már mi is nevettünk. Ellenben a kutyusunk 3. szülinapját 11-én megtartottuk.:)
Megérkezett május 14-e. Ez a nap Ferié! - szoktuk mondani, mert a belga naptárban ez a szó "ferié" a munkaszüneti napot jelenti.
Beszélgettünk a lányommal és mondja nekem:
- Anya, csütörtökön is dolgozok.
- Aznap ünnep lesz - válaszoltam én.
- Tudom, a kollégáim ünneplik a fegyverletételt, én meg több pénzt keresek.:)
- Nem a fegyverletételt ünneplik, az november 11-én van.
- Hát, ők mondták, hogy armistice van, valami világháborúhoz kapcsolódó ünnep.
Akkorát nevettem, mert ez mekkora vicc már! Még oda is van írva a naptárba, hogy ASCENSION az ünnep apropója, mégsem tudják, hogy mit ünnepelnek. A lényeg, hogy ne kelljen dolgozni! Egyébként ez Jézus mennybemenetelének az ünnepe, szintén az egyházhoz köthető jeles nap, amiről persze, hogy fogalmuk sincs. És D-nak eszébe jutott, hogy egyszer mi már megbeszéltük, hogy: húsvét= Jézus feltámadása, majd 38-40 nap múlva Jézus felmegy a Mennybe, mert csak így tudja leküldeni a Szentlelket pünkösdkor.:)
Eddig 6 hét alatt 4 ünnep volt, amiből 3 hosszú hétvégével kecsegtetett. Nem rossz. Dolgos, szorgalmas magyar embernek ennyi pihenőnapot adni!!?? Ááá, majd mi tettünk róla, hogy legyen miben elfáradni!
Befizettünk ismét a Van der Valk szállodába egy olasz estre. Egész jó kis csapat jött össze, itt élő magyarokból, akik velünk jöttek szívesen az olaszok közé enni, inni, táncolni. Hasonló buli volt, mint a múltkori görög est, svédasztalos vacsora "amennyit bírsz, annyit eszel" módon. Korlátlan bor-, és sörfogyasztás, bemelegítőnek egy Aperol Spritz. 22.30-ig műsor egy olasz énekessel és szökellő fiatal táncosokkal, élő zenével. Utána retró discó, ami most nem sikerült annyira jól, mert állítólag, én nem láttam, de túl sok itallal kínálgatták a DJ-t és az utolsó órában bumci-bumci lett a nekünk való zenéből. De kitartóan végigtopogtuk és bólogattuk a táncra szánt időt.:)
Az elmúlt szombat vidámságát még ki sem pihentük és újabb privát ünnep következett: a szüli- és névnapom. A dínomdánom csütörtökön reggel kezdődött. Korán keltem, mert rózsaáldásra mentem a Szt. Rita kápolnába, ennek megfelelően reggel 6-kor virágcsokor és torta várt a konyhaasztalon a férjemtől és további ajándékok.
Délután érkeztek a gyerekek gyönyörű meglepetéssel és egy újabb tortával. Továbbá járt az ünnepeltnek egy meglepetés kaja a Quickből és egy üveg ital. Nagyon szép délután volt. Ezután a gyerekek már nem tudtak velünk ünnepelni, mert egész hétvégén dolgoztak. Péntekre, a nevem napjára, be kellett iktatnom egy pakolós, takarítós napot, de ajándékot ezen a napon is kaptam és nagyon jól esett a sok kedves telefonhívás és üzenet. Szombaton folytatódott az örömünnep. 3 baráti pár és családjuk lepett meg nagyszerű ajándékokkal és a társaságukkal. Kerti grillezés következett italozással, játékkal, tánccal, dalolással egészen hajnali 4 óráig. Hát, másnap pünkösd vasárnap reggel 7 órakor nemhogy a mosolyom nem volt őszinte, de nem is volt mosolyom. 2,5 óra alvás után megfőztem az ünnepi ebédet, elmentem szentmisére, vittem a gyerekeknek kaját, hogy munka után egyenek már a finomságokból. És ennyire voltam képes.:( Délután csak feküdtem a kertben a nyugágyon és vártam, hogy a pünkösdi Szentlélek visszaszálljon belém.
Igaza van Hadházi Lacinak:"20 évesen 1 hétig buliztunk, 2 nap alatt kipihentük, most 1 napig bulizunk és 2 hét kell mire kipihenjük."
Közben ezen a vasárnapi napon nagy izgalom volt a családunkban. A fiatalabb testvérem benevezett a Salomon Ultra Trail Hungary által szervezett terepfutó kihívásra. A táv, amire válalkozott 111km lefutása 20 órán belül a Pilis hegységben összesen 4374m szintemelkedéssel.
A család tagjai, mindenki mindenkivel összeköttetésben volt a Net segítségével és az Információs Központon keresztül. Láttuk a részidőket, hogy éppen merre jár a tesóm, aki éjfélkor indult bevenni a hegyet. 19 óra 40-kor csekkolt be az utolsó ellenőrzőponton. Itt már kicsit megnyugodott a családi szurkolótábor, mert tudtuk, hogy legyőzött hányingert, hasfájást, étvágytalanságot, energiahiányt és az utolsó 800m következik a célig. Meg fogja csinálni! És megcsinálta, 19 óra 46 percet futott!!! Azért a taps mellett meg is könnyeztem ezt a teljesítményt. Emberfeletti megpróbáltatás volt és hősies kitartást igényelt. Bravó!
Pünkösd hétfőn pedig nehogy már pihenjünk vagy otthon üljünk, hamár hullák vagyunk. Süt a Nap, emberek! Meleg az idő! Gyerünk kirándulni!
Kiruccantunk barátokkal Beloeil-be, ahol megnéztük a "belga Versailles"-nak becézett várkastélyt. Ez a hely 1 órányi autókázásra van tőlünk. Az épületet a XIV. század óta lakja a Ligne hercegi család. Engem leginkább a 20.000 díszkötéses könyvből álló könyvtár nyűgözött le. De nagyon szép a francia stílusú parkja, és a tava vadlibákkal. Sétáltunk egy nagyot a tó körül, közben sztorizgattunk, s elképzeltük mimindent csinálhattak ebben a kertben az elmúlt évszázadokban.
A belépő egyébként szerintem borsos:12€/fő. Innen visszautaztunk Charleroi-ba, fagyiztunk egyet és véget ért a program. Nagy örömünkre a gyerekek is meglátogattak bennünket. Így az ünnep apropóján együtt töltöttünk néhány órát beszélgetve a teraszon. Közösen megvacsoráztunk és sátrat bontottunk.
A tavaszi ünnepnapok még nem fogytak el, hisz május utolsó vasárnapja gyereknap. Utána jönnek a júniusi szülinaposok, majd 14-én Apák napja.
Ezt a beszámolót azonban befejezem és majd a nyári időszámítás (jún. 21) után folytatom! Ne unatkozzatok!
"Süt a Nap, nehogy szomorú légy!
Ez lehetne százszor is rosszabb.
Süt a Nap, kicsit nevet az ég,
még gyönyörű dolgokat hozhat! (Emberek)