Halloween

Ne kezdjetek el hümmögni, krákogni, csúnyán nézni és "okos" gondolatokat megfogalmazni annak kapcsán, hogy miért írok én halloweenről. Azért osztom meg Veletek a népszokás által keltett gondolataimat, mert idén először meghívtak bennünket egy októberi maskarás buliba.

Halloweent mi nem tekintjük ünnepnapnak, hiszen nem is az. Az őt követő két nap november 1., amikor mindenszentek van és november 2. halottak napja az ünnep, amikor a holtakra emlékezünk. Okróber 31-ének éjszakája néphagyományokra épülő jellegzetes "ünnep", mert nem kötődik hozzá keresztény vallási esemény, éppen olyan, mint a farsang.

Még csak az sem igaz, hogy amerikai ünnep, amit átvettünk, mert eredetileg a keltákhoz (2000 évvel ezelőtt Írországban, Nagy-Britanniában és Franciaország nyugati részén éltek) köthető. Náluk november 1-je az újév kezdete volt, innen indult a téli időszámítás.  Meggyőződésük szerint az Ó- és Újév közötti éjszakán (okt.31.) elmosódott az élők és a holtak világai közti határ, így ekkor a holtak szellemei ellátogattak a világunkba. 1000 körül a keresztény tanok keveredtek a hiedelmekkel. Az egyház november 1-jét jelölte meg mindenszentek napjának a halottak tiszteletére, ezáltal a holtak megbecsülése és a szellemek világa kissé összekeveredett. A mai napig nem határolódtak el egymástól.  Amerikába pedig a gyarmatosítás útján került az ünnep, igazi nagy lökést a népszerűsítésében a XIX. századi bevándorlók adtak.  A bevándorlók ihletésére az amerikaiak is kezdtek beöltözni és házról-házra járva ételt és pénzt kérni. Az 1800-as évekre Amerika-szerte az volt a vélemény, hogy a halloween a közösség fontosságáról és a felebaráti szeretetről szól.

Ha halloweenről beszélünk, akkor leginkább az álarcok, a jelmezbe bújás, a szellemvilág, a sötétség űzése jut eszünkbe és könnyűszerrel mutogatunk Mexikóra, hogy ott csinálják ezt igazán nagyban. De ők valóban a halottakat ünneplik és nem októberben. Náluk ez az egyik legfontosabb vallási ünnep az évben, és egészen más felfogásban emlékeznek, mint az európaiak. November 1-jén az elhunyt gyerekekre, 2-án pedig a meghalt felnőttekre gondolnak vissza. Az élet folytonosságát ünneplik, szerintük a halál az emberi létezés körforgásának a része, ezért aztán nem szomorkodnak. Ez az a nap, amikor a holtak felkelnek és együtt ünnepelnek az élőkkel. Az ünnep részei a felvonulások, körmenetek, a Catrina-smink viselése (népviseletbe öltöztetett csontvázat ábrázol), a temetőlátogatás és az oltárállítás.

Ez utóbbi a szeretet egyéni kifejezési formája fényképekkel, vallási szimbólumokkal, személyes tárgyakkal. Még mi leginkább a krizantémot és a turnét visszük elhunyt szeretteinknek a temetőbe, addig náluk a halál virága a bársonyvirág, ismertebb nevén a büdöske.

A gyertyák pedig a halottak lelki üdvéért égnek mindenhol, hiszen a keresztény kultúrkörben a gyertya fénye az örök élet, az örök világosság szimbóluma. Mi is fénybe öltöztetjük temetőinket halottak napja előtti éjszakára (mindenszentek) és az emléknapra.  Szóval ebben a három napban sok hagyomány, vallásos szokás, és ősi tradíció keveredik.

Természetesen mi is adózunk mindegyik nevezetes napnak. Állítunk oltárt (hiszen mi nem tudunk temetőbe menni),

gyújtunk gyertyát november 1-jén, megyünk szentmisére a halottakért november 2-án és készülünk halloweenre is. Minden évben kapok valami dekor elemet, azzal a megjegyzéssel, hogy "tudjuk, hogy nem szereted a halloweent, de szeretsz díszíteni" :). Így igaz. Ezért aztán van néhány világító ez-az az ablakban.

Nem maradhat ki a tökfaragás sem. Ezt azért szeretjük, mert egy esti családi program. Együtt kiválasztjuk, hogy milyennek szeretnénk az idei töklámpást, egyikőnk megrajzolja a többiek faragják vagy szurkolnak a faragónak, hogy el ne rontsa. :) A végeredményre pedig mind büszkék szoktunk lenni. Az idei tökünk még a szomszédoknál is sikert aratot. Meglepetésünkre egyik este, amikor valamiért nem értünk haza sötétedésre valaki felkapcsolta benne a mécseseket. Éreztük a törődést és a figyelmességet. :)

Egyébként azt tudjátok, hogy nem a XX., XXI. századbeli magyarok kezdték a tököket lámpássá faragni? Miért használjuk azt a mondást olykor-olykor, hogy: - Fénylik, mint Salamon töke.

Salamon volt Magyarország 7. királya a XI. században. 1074-ben csatát vesztett az unokatestvéreivel szemben. Lemondott a trónról, mégis letartóztatták és a visegrádi toronyba zárták. Börtöne ajtajait befalazták és az őrök éjjelente töklámpással világították meg a tornyot, hogy figyeljék a rabot. Ezek a lámpások a Dunán hajózóknak is támpontként szolgáltak, hiszen messziről fénylettek Salamon tökei.  Más mondák szerint, maga a király adott életjelet magáról úgy, hogy esténként töklámpást gyújtott, ezzel jelezve a Dunán hajózó katonáknak, hogy még életben van.

Természetesen veszünk cukorkát is, hiszen a szomszéd gyerekek járják a házakat. Idén maszkba öltözve vártuk őket.  Szegények meg is ijedtek tőlünk. A legkisebb, alig 3 éves, mosolyogva érkezett, de úgy meglepődött rajtunk, hogy visszafordult az ajtóból kiabálva. A szüleik viszont jót nevettek a hülyeségünkön.

Ezután eleget tettünk a halloween-partyra szóló meghívásunknak is. Úgy gondoltuk, mint a közvélemény, hogy az ilyen bulik azért közkedveltek, mert remek lehetőségek baráti társaságoknak, kollégáknak, szomszédoknak arra, hogy jól érezzék magukat. Erre az összejövetelre is úgy szólt a meghívónk, hogy jelmezbe öltözni kötelező, megadva ezzel a tiszteletet a tradíciónak. Nagyon-nagyon készültek a vendéglátóink, le a kalappal előttük. Gyönyörű volt a dekoráció és az asztal......!!!! Pompás. Ujj formájú sütemény, zselés szemgolyó, üstből kínált chipsek stb..

Fiatalok, idősebbek együtt nevettünk a jelmezeken.  Pókhálók, óriás pókok, villogó szemű boszorkányok között ettek, ittak, táncoltak a vámpírok, banyák, vikingek, űrlények, szuperhősök, arkangyalok. Nagyon jó volt! Köszönjük szépen.