Karnevál

Két okból is arra gondoltam, hogy ez egy jó téma lesz a blogomhoz. Az egyik ok, hogy éppen a karneváli szezonban járunk (ha nagyon ragaszkodom az időbeli pontossághoz, akkor egy kicsit a szezon után vagyunk), a másik ok pedig, hogy volt egy beszélgetésem néhány napja, ami során rájöttem, hogy az emberek nagyobb része nem tudja, mi is az a karnevál. Mihez köthető, miért ünnepeljük, miért pont akkor van, amikor stb..

A CARNEVALE  szó latin eredetű (carne=hús, levare=elhagyni) és literálisan azt jelenti, hogy: búcsúzás a hústól.

Valójában egy ősi télbúcsúztató ünnepély volt, amit beiktattak a vallási ünnepek közé. Magyar elnevezése "a farsang farka", ami találó, hiszen a karneváli időszak vízkereszttől (január 6.) húshagyókeddig tart. Hamvazószerdán kezdődik a nagyböjt, a húsvétot megelőző 40 böjti nap, amikor már nem mulatoznak az emberek. A farsang farka tehát farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó 3 nap.

A tavaszköszöntő jelmezes, táncos népünnepélyeket ennek okán hagyományosan a nagyböjtöt megelőző időszakban szokták lebonyolítani. Igen, hagyományosan.  Napjainkban ettől elrugaszkodva még a böjti napok alatt is rendeznek karneválokat, ebből adódott a beszélgetésem alkalmával a kisebb vita. Sőt, olyan megjegyzést is kaptam: - Mit beszélek én? Belgiumban még nyáron is tartanak a karneválok!

Ez is igaz, ismerünk mi is augusztusban megrendezett népünnepélyeket, például a Debreceni Virágkarnevált. Ezeknek az ünnepségeknek az elnevezése a megtévesztő, hiszen nem farsangi eseményekről van szó, tehát nem hagyományos hús- és télbúcsúztatók. Szerencsésebb lenne, ha mondjuk fesztiválnak hívnák őket.

Vitatkozni nem érdemes ezen, hiszen akkor lényegét veszti az egész történet. A karneválok olyan események, amikor az emberek feloldódnak, a téli, szürke hangulatot elkergetik, kiengedik a gőzt és felhőtlenül mulatoznak, arra várva, hogy kiszínesedik a világ és vele együtt az életük is.

Híres karneválokat a világ több országában is rendeznek. Ki ne hallott volna például a Riói karneválról, amit jelenlegi formájában 1928 óta rendeznek meg. Érdekes, hogy ez a népünnepély minden idők leghíresebb ilyen jellegű eseménye, annak ellenére, hogy a karneválok őshazája Olaszország.

Rio de Janeiroban a farsangi szezon alatt zajlik a parádé, ahol látványos jelmezekbe öltözve, szambát táncolva vonulnak fel az emberek. Ilyenkor mérik össze a tudásukat a legjobb szamba táncosok. A mai karnevál ősén a résztvevők szagos vízzel, záptojással, citromhéjjal dobálták meg egymást a mulatozás közepette.

Említettem, hogy a karneválok őshazája Olaszország. Az olaszok világhírű parádéja a Velencei karnevál. Ez ősi hagyományokra épül, hamvazószerda előtt 2 héttel kezdődik és húshagyókedden véget is ér. A velenceiek ezt a napot a vízen töltik, ott is esznek állandó zeneszó mellett. A hajnalt is a vízen kell tölteniük, mert a hagyomány úgy tartja, hogy aki "redentore hajnalán" az Adria vizével vet magára keresztet, az egész évre mentesül a betegségektől. Az olaszok keresztény nép lévén szorosabban szövik bele a vallási meggyőződéseket az elképesztő méretű szórakozásba.

Szerintem a Mardi Gras elnevezés is ismerősen csenghet többeknek. A szavak jelentése: húshagyókedd. Valóban, ez az európai farsang amerikai megfelelője. Az Egyesült Államok legrégebbi karneválja a New Orleans-i. Évente százezrek vonulnak fel ezen a latinos, zenés, vidám ünneplésen. Itt inkább a szabadosság a jellemző, az álarcokat, maskarákat felváltják a meztelen testek. Úgy tartják, hogy mindent szabad, ezért aztán sokan egy részeg orgiához hasonlítják az eseményt. Tévedés ne essék! Nem a modern kori Amerika terméke ez az erotikus, züllött parádé, hiszen a gyökerek a görög Dionüszosz-ünnephez, valamint a római Bacchus-ünnephez nyúlnak vissza, amikor állatmaszkos mulatozók meneteltek a városban. Ezek a bulik már akkor féktelen orgiákká fajultak.

A közép- és kelet-európai népeknek is vannak farsangi hagyományaik. A magyarok leghíresebb téltemető, tavaszváró népszokása a busójárás, ami a magyarországi horvát kultúrkörben nyerte el mai formáját, valójában pedig balkáni eredetű. A Mohács környékén élő római katolikus délszlávok maszkos, dramatikus néphagyományából ered.  A mohácsi busójárás 2012 óta hungarikumnak számít, ami elsősorban a maszkfaragók és jelmezkészítők sikere.

A legnagyobb mulatság nálunk is farsangvasárnap van. Jellegzetes elemei a jelmezes felvonulás, nagy zajjal kergetve el a telet. A koporsó vízre bocsátása, majd sötétedéskor máglyarakással ennek elégetése (a koporsó a tél jelképe) és az utcai körtáncok. 

A belgák is szeretnek karneválozni. Több belgiumi városban is vannak farsangi felvonulások. Mi is vettünk már részt ilyen népünnepélyen.

A legismertebb Binche városához köthető, ennek a története a XIV. századra nyúlik vissza. A parádék minden fontos eleme fellelhető a belga mulatozók körében is. Főszereplői a Gilles-ék, akik jelmezbe öltözve, melynek kelléke a facipő, ütemesen menetelve zajongnak, hogy így kergessék el a hideget. A Gilles-ék ruhája élénk színű, némelyeké strucctollakkal díszített, az arcukon viaszmaszkot viselnek (nem mindenki). Karneváli Gille-nek lenni megtiszteltetés, sok helyi férfi vágyik rá. Dobszóra táncolnak, botokkal űzik a gonosz szellemeket és a kosarukból narancsot dobálnak. Narancsot elkapni szerencsét jelent. Nekünk már sikerült.

Nők nem lehetnek Gille-k, ők csak kísérik a férfiakat konfettit szórva rájuk. A helyi vendéglátók pedig úgy fejezik ki a tiszteletüket, hogy a hozzájuk betopogó jelmezeseket ingyen kiszolgálják.

A belgák tényleg mindent beleadnak. Vannak jelmezeik, mint Rióban vagy Velencében, van zene és tánc, mint mindenhol, van dobálózás, mint az ősi brazil parádén, és ha sok vendéglátóhelyre betévednek az ingyen kiszolgálást kihasználva, akkor részeg orgia is kerekedhet, mint New Orleans-ban.

A hagyomány úgy tartja, hogy ők is farsangvasárnaptól húshagyókeddig parádéznak, azonban ezt nem tartják kőbe vésett szabálynak, hiszen idén március 12-14-ig ünnepeltek, ami már igencsak a nagyböjti időszakra esett, hiszen hamvazószerda február 22-én, tehát farsangvasárnap február 19-én, húshagyókedd pedig február 21-én volt. (Csak 3 hetet csúsztak:).)

De úgy tűnik, jól dolgoztak, mert az ezt követő héten szép, tavaszias idő volt.